A „Egyetemek és más furcsa ingatlanpiaci állatfajták” című szekció a XXX. Országos Urbanisztikai Konferencia kora délutáni panelblokkjában, a Békásmegyer teremben valósult meg Csaba Ders (Pécsi Tudományegyetem & MUT) és Varga Virág (Budapesti Corvinus Egyetem) vezetésével.
A szekció első előadását Csaba Ders tartotta “Lakhatás / Albérletpiac / Kollégiumfejlesztések: A Pécsi Tudományegyetem lakáspiaci szerepe Pécsett” címmel. Az előadó először arra hívta fel a figyelmet, hogy tágítani szükséges azt a szereplői kört, akikre ingatlanpiaci szereplőként tekintünk, példának pedig a Pécsi Tudományegyetemet említette, amely a Dél-Dunántúl legnagyobb ingatlanfejlesztője és -üzemeltetője. Hangsúlyozta, hogy a lakáspiaci krízisre nincsen szigorúan piaci megoldás - majd felhívta a figyelmet a pécsi “uránvárosi lakhatási problémára”, amely 12 ezer egyetemi hallgatót érint, akiknek a lakhatását Pécsen kell megoldani.
Ezt követően azt mutatta be, hogy hogyan változott az ingatlanpiac a pécsi példán keresztül. Három adatsort vetett össze: az építőipari árindex, a reálbérek és az albérletpiac árszintjének változását. Az adatsorokból látható, hogy a piac elkezdte “túlárazni az építőipari teljesítményt” és ennek következtében jelentősen megemelkedett az albérletpiaci árszint, miközben a vásárlóerő nem nőtt.
A Pécsi Tudományegyetem hallgatói létszámának 15-20 százalékos csökkenését pedig nem a COVID-19, hanem ez az albérletpiaci árnövekedés okozta. Ahogy nőtt az albérletpiaci árszint, úgy nőtt a kollégiumi férőhelyekre való jelentkezések, és ezáltal az elutasítottak száma is, tehát kimondható, hogy lakhatási okokból esnek ki jelentős számban hallgatók a Pécsi Tudományegyetemről.
Ezt követően Csaba Ders kiemelte, hogy nem csak az albérletpiacnak nagyon kitett az egyetemi oktatás, hanem ez fordítva is igaz. A pécsi albérletpiac majdnem olyan fejlett, mint a budapesti, hiszen a lakáspiac 20%-a albérlet, tehát az egyetem és az albérletpiac között kölcsönös függés látható.
Előadásának utolsó szakaszában a hallgatói decilisek albérletre szánható összegét vetette össze, amely megmutatta, hogy csak a felső decilis képes a pécsi albérleteket megfizetni, míg négy hallgatói decilist nem tud kiszolgálni sem az albérletpiac, sem a kollégiumok. A hallgatói létszámcsökkenés megakadályozása céljából egyértelműen a kollégiumfejlesztések mellett tette le voksát az előadó.
A prezentáció ITT elérhető.
Ezt követően Misovicz Tibor mutatta be előadását a Corvinus Gellért Campusának fejlesztéséről. Az előadó először egy rövid áttekintést adott a modellváltó egyetem új campusának történetéről. A Mányoki és a Ménesi út között elfekvő területen 1874-ben épült meg a Batthyány villa, majd 1978-ben itt épült meg a kor modern építészeti elvárásai szerint a Tanácsakadémia (későbbi nevén Államigazgatási Főiskola). A megújulással a cél az volt, hogy energiapozitív épületet hozzanak létre. Ha ez a cél ambíciózusnak is bizonyult a terület adottságai miatt, számos fenntarthatósági kritériumnak meg tudtak felelni a fejlesztés megvalósításakor. Napelemes rendszerrel, a legkorszerűbb hőszigeteléssel és árnyélolórendszerrel, valamint földhőszondával szerelték fel az új épületet.
A fenntarthatósági szempontok érvényesítése mellett szigorú műemlékvédelmi szempontoknak is meg kellett felelni, hiszen a Gellért-hegy településképi szempontból kiemelt fontosságú terület. A fejlesztéskor úgy gondoltak erre a területre, mint a “a jövő egyetemének” helyet adó helyszínre, ahol még nem tudhatjuk, hogy milyen funkciókra lesz pontosan szükség. Ezért a tervezéskor a szerkezetkész állapotból indultak ki: a belső terek rugalmasan mozgathatók, hogy ha változik a használati mód, akkor lehessen ahhoz illeszteni a belsőépítészetet.
Az épület funkcióit és kialakítását közösségi tervezéssel valósították meg. A service design megközelítéssel becsatornázott ötletek 3-4 hónap múlva már tervezési programmá váltak. A fejlesztési folyamatban természetesen voltak hibák, de ahogy az előadó fogalmazott, jól is van így, hiszen “a hibázás lehetősége a szabad gondolkodást serkenti”.
Ahogy az előadó összefoglalta, az építészeti eredmények tekintetében elmondható, hogy egy kreatív, fenntartható és közösségi fókuszú campus jött létre. Az új épület újragondolásával, a közösségi tervezés segítségével non-triviális épületegyüttes valósult meg. A fenntarthatóságot szolgálta, hogy bontás helyett felújítás történt, az új épületburok passzív tervezési eszközökkel valósult meg, míg a közösségi célt szolgálta a közösségi tervezési folyamat, illetve a megvalósuló együttműködésre ösztönző, multifunkcionális terek.
A prezentáció ITT elérhető.
A szekció harmadik előadása László Tamás, Benárd Aurél, Csontos Györgyi és Fáczányi Zsuzsa kutatásának ismertetése volt, amelynek címe “YBL_CO/RE", Az "ökologikus lakhatás" és a "kREatív ipar" építészeti kísérletei és kutatási eredményei az YBL Karon - Tata, Fényes-ösvény/ Rákospalota Szilas-mente mintaterületei” volt. A kutatást ismertető előadó, László Tamás először az “építészeti paradigmaváltás” fontosságára hívta fel a figyelmet. A kutatás keretében három tervezési kísérletet valósítottak meg az alábbi helyeken: (1) Tata, Fényes fasor, (2) Rákospalota, Szilas-patak, illetve (3) Rákospalota, Jármű Zrt.
Az első két helyszínen egy-egy minta-lakóegyüttest terveztek a kutatásban résztvevő hallgatók, míg a a harmadik helyszínen egy új városközpontot álmodtak meg. Az előadó ezt követően a telkes beépítés és a közösségi lakhatás közötti különbség tényezőit mutatta be. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közösségi lakhatás képes arra, hogy összetett, funkciógazdag lakhatási forma alakuljon ki, illetve ez a fajta tervezési mód teszi lehetővé, hogy a lakóépületeken belül közösségi terek alakuljanak ki.
Előadásának következő részében azokra a közösségi szempontokra hívta fel a figyelmet, amelyek az ökologikus lakhatást szolgálják (például vállalkozó lakóközösség, értékteremtő, értékőrző lakóközösség, energiaközösség, vízközösség, zöldfelületi közösség, mobilitási közösség stb.). A tervezési szempontok ismertetésekor bemutatta azt az átfogó szempontrendszert is, amely alapján az ökologikus, közösségi fókuszú lakhatási formák kialakíthatók.
Összefoglalva, az előadó kiemelte, hogy az egyetemek kutatásaik, alternatív megoldásaik, kísérleteik révén valós problémákra adhatnak válaszokat - például a lakhatási válságra (elsősorban Budapesten) is. Fontos szempont a vállalkozók bevonása, illetve az önkormányzatokkal való szorosabb együttműködés, valamint a leendő lakóközösségek, valamint a körkörös lakhatás eszméjének elfogadtatása.
Végül, előadásának végén a “Baugruppe” rendszert említette jó gyakorlatként. A rendszer bevezetésének lényege a költséghatékonyság és a testreszabás, valamint az otthonok személyes igényekhez igazítása. Az ingatlanfejlesztő megkerülésével a költségek csökkennek, hiszen nincs szükség haszonkulcsra és spekulatív árazásra. Alapelvek: közösségi együttműködés, testreszabás, megfizethetőség és a fenntarthatóság.
A prezentáció ITT elérhető.
Végül, a szekció utolsó előadója Fabacsovics Zoltán volt, aki “Az Év Balatoni Háza építészeti díjpályázat - fókuszban a 2023. év díjazottjai” címmel ismertette előadását. Az előadó először a Balatoni Szövetségről mondott néhány szót, amely 1904-ben alakult, majd 1989-ben alakult újra a balatoni önkormányzatok önkéntes együttműködéseként.
Ezt követően az előadó az Év Balatoni Háza építészeti díjpályázat kategóriáit, illetve a nyertes pályázatok értékeit ismertette. Középület kategóriában a balatonfüredi Modern műtár nyert díjat, míg a lakóépület kategória nyertese egy balatonarácsi lakóépület felújítás lett. Üdülőépület kategóriában egy révfülöpi közösségi pavilon lett a díjazott, míg a gazdasági-vendéglátó épület kategóriában egy mindszentkállai pajta és borterasz győzött.
A Balatoni Szövetség különdíját a megújult vonyarcvashegyi Szent Mihály kápolna nyerte el, míg a Magyar Építész Kamara és a Magyar Építőművészek Szövetsége egy kötcsei nyaralót tüntetett ki különdíjjal.
A prezentáció ITT elérhető.
コメント